website templates



A Mátráról:

A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között. Itt található a mai Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m). A 100 legmagasabb magyar hegycsúcs között 26 mátrai található, ezzel a 2. helyezett átlagmagasságban a Bükk-vidék után. Kiterjedése kelet-nyugati irányban 40–50 km, észak-déli irányban 15–22 km. A Kárpátok belső vulkáni övezetéhez tartozik, de formáit a miocén vulkánosság óta már jelentősen átalakították az utólagos szerkezeti mozgások és az erózió. Jelentős érckészlete miatt sokan kutatták kialakulását és vulkanizmusának történetét, de a geológusok között még a közelmúltban is viták zajlottak az egykori kitörési központok hollétéről.

A Mátra több, eltérő arculatú részre tagolódik. Félkörívű nyugati gerince a Nyugati-Mátrával (Muzsla, 805 m) kezdődik, melyet a Cserháttól a tektonikus eredetű Zagyva-árok választ el. A hegység központi része – a Magas-Mátra – hordozza a legmagasabb csúcsokat, bár ezt az elnevezést ritkán használják. A vonulat két fő szakasza a meredek, kőtengerekkel és zárt bükkösökkel borított Mátrabérc és a Kékes tömbje, amelyeket a Nagy-völgy tagol ketté. A Kékeshez közeli Sas-kőtől (898 m) kelet felé Keleti-Mátra néven folytatódik a fokozatosan lealacsonyodó főgerinc, mely végül a Tarna völgyénél ér véget. Dél felé a Mátraalja szőlőkkel borított lankái jelentik az átmenetet a hegyvidék és az Alföld között, míg északon Mátralába hegylábfelszínei ereszkednek alá a Zagyva felső szakaszát övező dombságra. (Forrás: Wikipédia)

Cím:

3261 Abasár 
Kossuth Lajos út 27.

Kapcsolat:

Email: info@abasarszallas.hu 
Telefon: +36306843696

További webhelyek:

Abasár szállás
Munkásszállás Abasár

Pálosvörösmart

A település az Aba nemzetség ősi birtoka, mely e nemzetség Csobánka ágának jutott.

1304-ben itt alapítottak pálos kolostort az Aba nemzetségbeli Csobánka unokái: János fiai, Sámuel és Dávid, továbbá Péter fia Pál. 1356-ban az itteni pálosok Benén kaptak birtokrészeket, 1441-ben V. Lászlótól Fügedet nyerték adományul, 1461-ben pedig Debrei Imrétől Lőrinci és Varsány fele részét kapták. 1496-ban Kanizsai György elzálogosította nekik benei birtokát. 1501-ben II. Ulászló adott ki számukra védlevelet. A helység a török hódoltság alatt elpusztult, de a pálosok megmaradtak Vörösmarton. 1699-ben a Vörösmartot Almássy András gyöngyösi plébános el akarta foglalni, de Huszár István, a veresmarti pálosok perjele, tiltakozott ellene. 1786-ban II. József a rendet feloszlatta, ekkorra azonban a pálosok már nem laktak itt. A rend eltörlése után a helység a Vallásalap birtokába került, melynek 1848-ig volt itt földesúri joga. A pálosok egykori rendháza a későbbi községháza helyén állt. 1910-ben 429 római katolikus magyar lakosa volt. A 20. század elején Heves vármegye Gyöngyösi járásához tartozott. Pálosvörösmart 1950 és 2006 között a tőle délre fekvő Abasár része volt. A köztársasági elnök 2003-ban hozott határozata alapján 2006. október 1-jétől ismét önálló község.